Több mint háromszáz kutyafajta létezik napjainkban, s mindegyiknek megvan a maga rajongótábora. De még a legszenvedélyesebb terriertenyésztô vagy vizslatartó is elismeri, hogy napjaink legintelligensebb fajtája a border collie. Többen is próbálkoztak kutya IQ-tesztek készítésével, s bár a módszerek különböznek, a gyôztes fajta mindig ez a csodálatos pásztorkutya volt. Szülôföldjén, az angol-skót határvidéken jelenleg is igen kedvelt és elterjedt munkakutya. Az állomány itt meglepô módon egységes, holott sok kutya még mindig nem rendelkezik törzskönyvvel. Hivatalosan ugyanis igen fiatal fajtáról van szó, a Kennel Club csupán 1980-ban fogadta el a border collie standard-et. Talán ennek is köszönhetô, hogy a fajta még nem sokat veszített nagyszer? képességeibôl. A domesztikált kutya kialakulásának pontos körülményeit ugyan soha nem fogjuk megismerni, egy azonban biztos: a vadászat mellett a nyájak ôrzése és irányítása volt a Canis Familiaris ôsi, ember kijelölte feladata. A kecske- és juhnyájak illetve marhacsordák bibliai idôk óta a gazdagság jelképei, mozgatásuk és védelmük elképzelhetetlen lett volna kutyák nélkül. A brit szigeteken a rómaiak honosították meg a birkatartást, s a különbözô kelta klánoknak már megvolt a maga jellegzetes pásztorkutya-típusa, melyek kialakulási helyükrôl kapták nevüket. A collie szót a skót dialektus használta a pásztorkutya megnevezésére. A XV?XVI. században számtalan háború dúlt Angliában, s a seregek táplálására egyre nagyobb birka- és kecskenyájakra volt szükség, ezzel párhuzamosan fejlôdött a gyapjúipar, így a nyájak látványosan gyarapodtak. A tulajdonos érdeke természetesen az volt, hogy állatai minél jobb kondícióban legyenek, hogy kielégíthesse a piac igényeit. Olyan kutyára volt szükség, mely nem tesz kárt a jószágban, engedelmes, gyors, sôt a zord skót idôjárást is elviseli. A juhászok a teljesítmény alapján, szigorúan szelektálták kutyáikat.