Ápolásuk		2005.02.22. 14:35
Eszközök: Ne becsüljük alá a kellékek, eszközök szerepét. Mindig csak a legjobbat vegyük! Figyelem! A legdrágább nem mindig a legjobb! Szükségünk lesz fésűre, kefére, ollóra. Tanítsuk meg a kutyát, hogyan viselkedjen, amikor fésüljük! Ehhez a legmegfelelőbb idő, amikor már elfáradt és magától is lefekszik. Bár a kölyök kutya még nem igényel sok gondozást, a tanítást mégis ekkor célszerű elkezdeni. Érdemes a fésülést valamilyen jutalommal összekötni. (jutalomfalat, dicséret.) Fésülés: Amikor a kutyánknak teljes a szőrzete minden második nap keféljük ki. Fésülés előtt használjunk egy-két csepp szőrmeolajat. Mindig a teljes szőrzetet fésüljük át. A fésülést kezdjük a hasi részen, és innét haladjunk tovább. Távolítsuk el a csomókat! Ha megpróbáljuk a csomókat kifésülni, csak kitépjük a szőrt, ezért különítsük el a csomót a szőrzet többi részétől és cseppentsünk rá egy kis sampont vagy bőrolajat. A csomót ezután szedjük szét ujjainkkal, majd végül finoman fésüljük ki! Ez a művelet nagy türelmet igényel a gazda és a kutya részéről egyaránt. Sohase vágjuk le vagy ki a csomót, mert csak üres folt marad a helyén. Fürdetés előtt az összes csomót távolítsuk el a szőrzetből, mert a víz csak megkeményíti azokat. A szőrzet mosása: Az, hogy hányszor mossuk meg a kutyánkat, függ attól, hogy kiállítási kutyáról vagy csak házi kedvencről van szó, valamint a környezetéttől, ahol a kutya él. Természetesen egy olyan kutyát, amely sokat van a szabadban, többször kell fürdetni. Általában hetenként, másfél hetenként mossuk meg a kutyánkat. A sampon után mindig használjunk kondicionálót. A kutyánk fülét tisztítsuk ki - ha szükséges fürdetés előtt -, és helyezzünk kis vattát a fülekbe, hogy felszívja a bekerülő nedvességet, ami később fertőzésekhez vezethetne. Csak azután használjunk sampont, hogy ha a kutya egész szőrzete vizes. A samponnal tökéletesen mossuk át a kutyát, majd a sampont teljesen mossuk ki a szőrzetből. Ügyeljünk arra, hogy a sampon ne kerüljön a szembe. A sampon kimosása után használjunk kondicionálót, hagyjuk a szőrzetbe állni, majd mossuk ki tökéletesen. A PH értek miatt mindig használjunk kutya sampont. Mosás után szárítsuk meg a szőrzetet, erre a célra megfelelő egy átlagos hajszárító is.

A máltai Selyemkutyák		2005.02.22. 14:30
Az általunk Máltai Selyemszőrű kutya néven ismert, gyönyörű selyemszőrű, piciny, fehér kutya több évszázados, gazdag és érdekes múlttal rendelkezik, melyet akár történelemnek is nevezhetünk. Gazdáik között megtalálhatjuk az állatkedvelőket, állattenyésztőket, de egyaránt kedvenceik a hírességeknek is. Csak néhány fajta ért el az évek folyamán akkora sikereket tartóik, és a kutyabarátok között, mint az elegáns megjelenésű Máltai Selyemszőrű kutya. Sokan úgy gondolják, hogy a Máltai Selyemszőrű kutya eredetileg Málta szigetéről származik. Ennél azonban sokkal valószínűbb, hogy ez a fajta valójában Ázsiában volt honos. A Máltai Selyemszőrű kutya létezésére utaló ókori jeleket, írásokat, véseteket már az i.e. 2000-5000 évekből találtak. Feltételezve, hogy a fajta eredetileg Ázsiából származik, az apró állatok valószínűleg a nomád törzsek vándorlásával kerültek a Közel-Keletre, majd onnét Európába. Ebben az időben Málta szigete - avagy Melita, ahogy akkor nevezték - földrajzi helyzeténél fogva a kereskedelem egyik központja volt. A régészek minden kétséget kizárólag megtalálták a Selyemszőrű kutya őseinek a maradványait. Ezeket a kutyákat valószínűleg cseretárgyként használták a kereskedelemben. Ahogy a civilizáció fejlődni kezdett Európában, úgy megjelentek a fajtára jellemző jelek is. Egy közvetett bizonyíték található Arisztotelész egyik munkájában is, mely bizonyossá teszi hogy a Máltai Selyemszőrű kutya ekkor már megtalálható volt a többi, Európában őshonos fajta mellett. Arisztotelész egy fajtát így ír le: "Canis Melitea: apró fajta, mely apró termete ellenére tökéletesen arányos". Ebben az időben a fajta, a jómódúak kedvenc ölebévé vált, és gazdáik mindig magukkal vitték, bárhová is mentek. A Máltai Selyemszőrű kutya szintén nagy népszerűségnek örvendett az ókori rómaiak és görögök között is. Számtalan római és görög edény és cseréptöredék maradt ránk, melyek kicsi, hosszúszőrű kutyákat ábrázolnak. Az ősi európaiak sokáig azt feltételezték, hogy az apró kutyák a szárazföldtől nem túl messze fekvő Szicília szigetéről származnak. A kor két geográfusa különbözőképpen nevezte a szigetet, ami később zavarhoz vezetett. Végül a korai írók egységesen Máltának hívták a szigetet. Így a Máltai Selyemszőrű kutya azon kevés fajták egyike, mely nevét az eredeti származási helyéről kapta. Málta gazdag és nemes történelemmel rendelkezik. Miután a föníciaiak közel 4000 évvel ezelőtt letelepedtek a szigeten, elhelyezkedésének köszönhetően mindig is fontos szerepet töltött be a Földközi-tenger térségében. A szigeten olyan nép élt, mely egyedülálló képességekkel rendelkezett, és egy olyan kutyafajta született, mely minden más fajtától különbözött. A sziget gazdasága - fekvésének köszönhetően - évszázadokon keresztül zavartalanul fejlődhetett. A Máltai Selyemszőrű kutya már az 1500-as évek körül, mint fajtatiszta kutya jelent meg. Angliába, első Henrik uralkodása alatt kerültek, és minden bizonnyal kedvencei voltak a Máltai Selyemszőrű kutyák VIII. Erzsébet Királynő korának (1558-1603) is. A XIX. sz. közepére a fajta angliaszerte elterjedt, és a Selyemszőrű kutya résztvevője lett a korai kutyakiállításoknak is. Az USA-ban a fajta az 1800-as évek végén jelent meg. Az első törzskönyvezés pedig 1888-ra tehető. 1880-1950-ig tartó időszakban a Máltai Selyemszőrű kutyák száma lassan nőtt, de ettől kezdve a fajta népszerűsége ugrásszerűen megnőtt. 1990-es adatok szerint az USA-ban a fajta bekerült a 15 legnépszerűbb közé.